22. fejezet: Környezetvédelem
Ma már közhely, hogy a környezetszennyezés nem ismer határokat. Mindebből az is logikus módon következik, hogy a környezet védelme is leginkább csak az országok közötti összefogással, egyeztetett módon lehet hatékony. További fontos szempont a környezetvédelem közösségi szintű szabályozásánál, hogy – költséges ágazatról lévén szó – azonos feltételek szerinti alakítása fontos tényező az egységes piaci és versenyfeltételek szavatolása szempontjából is.
Az Európai Unió környezetvédelmi szabályozása és követelményrendszere a gazdaság valamennyi ágazatát érinti. Magyarország környezetvédelmi követelményrendszere lényegében megegyezik az EU-tagállamokéval, de a jogszabályok végrehajtásához további erőfeszítésekre és nagy összegű ráfordításokra van még szükség, amelyeket az EU költségvetése is jelentős mértékben finanszíroz.
Az EU-ban az 1960-as évek vége óta mintegy háromszáz környezetvédelmi jogszabály született. A környezeti hatásvizsgálattól kezdve a hulladékkezelés követelményein keresztül a sugárzás elleni védelem szabályrendszeréig rendkívül széles a szabályozás tárgyköre. Alapvető követelmény, hogy a környezetpolitika az egyes gazdasági ágak szabályozására (pl. közlekedés, mezőgazdaság) is kiterjedjen, és érvényesüljenek a fenntartható – a környezetvédelmi, gazdasági és szociális érdekeket is figyelembe vevő – fejlődés szempontjai. Az EU környezeti állapota – a hiedelmekkel ellentétben – Magyarország belépésével a legtöbb környezeti mutatót tekintve nem romlik, sőt némely területen inkább javul. Hazánk természeti értékei, biológiai sokfélesége mindenképpen gazdagítják az uniót.
Az EU-szabályoknak való teljes megfelelés – a magyar kormány becslései szerint – 2500 milliárd forint környezetvédelmi beruházást tesz szükségessé. A költségek legnagyobb részét (egyharmadát) a települési szennyvizek elvezetésére és kezelésére kell fordítani. A meghökkentően nagynak tűnő költségek a magán- és az állami szektor beruházásainak több évre szóló, együttes összege. Ezek a ráfordítások nemcsak a környezetvédelmi célok megvalósítását szolgálják, hanem egyúttal a modernizációt, a magyar gazdaság versenyképességének növekedését és az életminőség javítását is elősegítik – azaz, csatlakozás nélkül is érdekünkben állna –, de a csatlakozással előbb és könnyebben érhetjük el a célt.
Átmeneti mentességek
Csomagolási hulladékok: Magyarország 2005. december 31-ig kapott mentességet az összes csomagolási hulladék legalább ötven százalékos hasznosításának követelménye, illetve az üveg és műanyag csomagolóanyagok hulladékainak legalább tizenöt százalékos újrafeldolgozásának
követelménye alól.
Veszélyes hulladékok égetése: Egyes hazai berendezések esetében az EU-követelmények teljesítése csak korszerűsítéssel, vagy teljes kicseréléssel érhető el – erre kaptunk 2005. június 30- ig tartó átmeneti mentességet.
Szennyvíztisztítás: Magyarország átmeneti mentességet kapott az EU-irányelv rendelkezéseinek betartása alól – az algásodásra hajlamos, érzékeny területeknél 2008. december 31-ig, a 15 ezer lakosegyenértéknél nagyobb települések esetében 2010. december 31-ig, a kétezer és 15 ezer lakosegyenérték közötti településeknél pedig 2015. december 31-ig.
Nagy tüzelőberendezések légszennyezőanyag-kibocsátása: A meglévő berendezéseknél (pl. erőművek, cement- és cukorgyárak) 2004. december 31-ig kaptunk átmeneti időt a technológia fejlesztésére.